A lap átvette a Magyar Narancs cikkét. Az RMDSZ Szatmárnémetiben tartott kongresszusa a várakozásoknak megfelelően alakult. Ismét Markó Béla lett az elnök, a vezetéssel szemben állók megtették az első lépést afelé, hogy idővel akár külön szervezetet alakítsanak. Immár két ciklus óta nem boldogulnak nélkülük az éppen kormányzó román pártok, és Markóék éltek is a lehetőséggel. A tiszteletbeli elnök a bukaresti bíróságon föl is jelentette az RMDSZ-t. Nem csoda hát, ha a kongresszus megvonta tőle a bizalmat. A Tőkés-párt az erdélyi sajtóban hónapok óta sorolja, hogy a pártvezetés mely tagja mely állami munkahely megbecsült osztályharcosa volt 1989 előtt. Arról van szó, ki a komcsi. Ismerős valahonnan? Érdemes idézni az SZDSZ egyik lapjának szerkesztőségi cikkéből: "A magyarországi belpolitika imbecillis kliséinek felbuzgása ez. Mint ahogyan a határokon túli magyar szervezetek mindenkori válságai is azzal függtek össze, hogy a budapesti kormányzat eldöntötte, ki a jó, a hiteles romániai/szlovákiai/szerbiai magyar vezető. Az RMDSZ-en belüli - hol karcosabban, hol kulturáltabban jelentkező - ellentétek akkor durvultak el (félő, jóvátehetetlenül), amikor Orbánék úgy gondolták: végre megmondják a tutit a romániai magyaroknak is. Amiről persze soha senki semmi konkrétumot nem tudott meg (de arról sem, hogy miért kell Budapestnek mindenbe belepofáznia), mert a "nagy ívű koncepció" nem volt egyéb homályos célozgatásoknál a kettős állampolgárságra (amit ők sem gondoltak komolyan) meg más, az ottaniak érzéseivel cinikusan visszaélő utalgatásoknál "nemzetpolitikáról", "lelki újraegyesítésről". Maszlag. Ahhoz azonban, hogy e "nagyot álmodás" időszerűségével kábítson és hergeljen sokakat, épp elég volt. Németh Zsolt most polgári körök alakítására biztatta az erdélyieket, és az "antistátustörvényről" szónokolt: az erdélyi magyarokat az MSZP, a saját vezetőik és román partnereik ellen tüzelte." (Magyar Narancs 2003. február 6.) /Érdes Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2007. január 30.
A Bukaresti Törvényszék elfogadta a Liberális Demokrata Párt (PLD) politikai pártként való bejegyzését. /Bejegyezték a PLD-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2007. május 12.
A Bukaresti Törvényszék május 11-én Dinu Patriciu, és nem a Román Hírszerző Szolgálat javára döntött, 50 ezer lej erkölcsi kártérítést ítélt meg számára. Az ismert olajmágnás eredetileg egymillió dollárt követelt azért, mert a titkosszolgálat illegálisan lehallgatta telefonbeszélgetéseit, amit a szolgálat nem ismert el. Patriciu ellen eljárás folyik, gazdasági bűncselekményekkel vádolják, s egyike azoknak, akiket Traian Basescu tisztségéből felfüggesztett elnök az oligarchiához tartozóknak nevezett. /Pert nyert az olajmágnás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2007. július 11.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) megsértette Dinu Patriciu magánélethez való jogát, amikor lehallgatta az olajmágnás telefonbeszélgetéseit – döntött a Bukaresti Törvényszék. Ugyanakkor 50 ezer lej erkölcsi kártérítésre kötelezték a hírszerző szolgálatot. Dinu Patriciut, a Rompetrol kőolajipari társaság tulajdonosát különböző gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják. A vádirat a liberális olajmágnás lehallgatott telefonbeszélgetésit is tartalmazza. Dinu Patriciu azonban a törvényszékhez fordult a lehallgatások ügyében, a bíróság pedig helyt adott az üzletember keresetének. A SRI az 1991/51-es törvényre hivatkozva hallgatta le az olajmágnás telefonbeszélgetéseit. Az említett jogszabály a nemzetbiztonságra veszélyes bűncselekményekről rendelkezik. A bírák emlékeztetnek, hogy az Európai Bíróság döntései alapján a hatóságok csakis akkor hallgathatják le titokban az állampolgárok telefonbeszélgetéseit, ha ez elengedhetetlenül szükséges a demokratikus intézmények védelméhez. /Farcádi Botond: Törvénytelenül hallgatott le a SRI. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
2007. szeptember 3.
Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogatói közötti viták a Szövetség kezdetéig nyúlnak vissza. Akkor ugyan még az RMDSZ politikáját megkérdőjelezők nem alakítottak szervezeteket, csak csoportosultak a püspök köré. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint a Fidesz kormányra kerülése után jutottak addig az ellentétek, hogy különböző RMDSZ-en kívüli alakulatok jelentek meg. Az RMDSZ megalakulásakor természetes volt, hogy a temesvári forradalom hőse, Tőkés László legyen a szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-ben Egységben a jövő volt az RMDSZ első kongresszusának jelszava, de Tőkés László és az alelnökké választott Szőcs Géza már akkor radikálisabb politizálást sürgettek. Az RMDSZ II. kongresszusán újraválasztották Domokos Gézát, az elnökségben szép számban helyet kaptak a későbbi úgynevezett radikálisok: Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnökök, Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba elnökségi tagok. /Az újságíró Tokay Györgyöt is a radikálisok közé sorolta. / A brassói III. kongresszuson Markó Bélát választották meg szövetségi elnöknek. Akkor döntöttek az autonómiastatútumok kidolgozásáról is. Az erdélyi magyar autonómia kérdését azóta folyamatosan felvállalja az RMDSZ – írta Simon Judit. A kongresszus után Markó visszautasította, hogy megválasztásával a „mérsékeltek” kerültek hatalomra. A 90-es évek elején három vezető politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – a PER meghívására Neptunon tárgyalt nem hivatalosan a román hatalom képviselőivel. Hosszú éveken keresztül, szinte minden RMDSZ-ülésen a tiszteletbeli elnök a „neptunosok megalkuvásáról” beszélt. A Tőkés Lászlóhoz tartozók azt akarták, hogy az RMDSZ mondjon le a kompromisszumos politikáról. A hivatkozás alap az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum, amelyben az RMDSZ szenátorai, képviselői és tisztségviselői vállalják az autonómia megvalósítását. A Neptun-ügyel kapcsolatban Tőkés László a hatalommal való egyezkedés módját tartotta elhibázottnak. Szerinte a „kis lépések taktikája” legfeljebb jóhiszemű megalkuvás; a román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való „partnereket” a diszkriminatív politika fenntartására. A Tőkés és Markó közötti viszony egyre feszültebb lett. 1994 után Tőkés László és az SZKT-ban platformokat alkotó – a legnagyobb a Reform Tömörülés – csoportok hevesen támadták a magyarországi szocialista–liberális kormányt, és elvárták, hogy az RMDSZ se tartson fenn jó viszonyt a Horn-kabinettel. 1996-ban Tőkés már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kommunista jellegű párt. Markó Béla egy interjúban elmondta: „Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket”. 2000-ben tartotta a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Kérték az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Nem sokkal később az RT kivált az RMDSZ-ből, majd csendben kimúlt. Megalakult viszont az Magyar Polgári Szövetség, később létrejött a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/. A 2000-es választások után az RMDSZ évente megállapodást kötött a kormánypárttal, a PSD-vel. Az RMDSZ nem szorgalmazta az autonómiát. Ezért Tőkés és támogatói megalkuvást, árulást emlegettek. 2002-ben Tőkés László beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és az SZKT a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva „elszabotálta a belső választások kiírását”. 2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a püspököt megfosztották az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Tőkés László a szatmárnémeti Láncos templomban létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. A 2004-es választások előtt Tőkés László az RMDSZ ellen emelt szót. /Simon Judit: RMDSZ-Tőkés: vonzások, taszítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2007. szeptember 26.
A bukaresti törvényszék határozatban kötelezte a Román Postát, hogy szolgáltasson információkat az általa kötött reklámszerződésekről. A társaságot a Sajtófigyelő Ügynökség perelte be, mert az elutasította, hogy adatokat közöljön a 2006-os és 2007-es hirdetéseivel kapcsolatban. Tavaly októberben a Curentul bukaresti napilap egy 300+200 ezer eurós reklámszerződésről közölt részleteket, amelyet a posta a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadóval kötött tavaly májusban. A lap állítása szerint a szerződés alapján mintegy 200 ezer eurónak megfelelő összeget utaltak át az Új Magyar Szó kiadójának. Az ügyben tovább kutató Krónika megállapította, az akkor Nagy Zsolt, most pedig Winkler Gyula távközlési miniszter felügyelete alatt működő posta politikai alapon hirdetett, a jelentősebb romániai magyar sajtótermékek közül csupán az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló kiadványok nem kaptak reklámpénzeket a társaságtól. A tényfeltáró írást követően a posta a Krónikának is reklámszerződést ajánlott, mely a Scripta Kiadóval kötött szerződésben szereplő összeg kevesebb mint egy százalékáról szólt. Korábbi szerződéseiről azonban sem a Krónikának, sem a Sajtófigyelő Ügynökségnek nem kívánt adatokat szolgáltatni. A Scripta Kiadóval kötött szerződést egyébként azáltal próbálták elrejteni a sajtó szeme elől, hogy azt nem a Román Posta, hanem az alkalmazottak tulajdonában levő Postcom Részvénytársaság kötötte. Utóbbi pedig magáncégként belátása szerint teszi közzé, vagy kezeli bizalmasan a szerződéseit. /Gazda Árpád: Nyílt kártyák a postánál? = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2007. november 22.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke a hét elején nyújtotta be a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésére vonatkozó kérvényt a bukaresti bíróságon. Az erdélyi magyar jobboldalon belül nézeteltéréseket eredményezett az MPP-bejegyzés kérelmezésének időzítése. Székelyudvarhely polgármestere ugyanakkor reagálni kívánt Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentésére is, mely szerint nem érkezett még el az erdélyi magyar politikai pluralizmus kialakulásának pillanata. „Véleményem szerint a demokrácia egyik alapaxiómája a politikai pluralizmus, az, hogy egy szabad társadalom képviselőinek megadatik a választás lehetősége” – fogalmazott Szász. /Gyergyai Csaba: Célegyenesben az MPP bejegyzése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2007. december 4.
Gyilkossági kísérlet elkövetése miatt kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte december 3-án a bukaresti bíróság Alecu Chitarut, aki tavaly hivatalában megkéselte Tánczos Barnát, az állami birtokok ügynökségének akkori vezérigazgatóját. Irodájában támadt rá Tánczosra. Semmiféle politikai vagy etnikai indíttatása nem volt a bűncselekménynek, Chitaru egyéni sérelmére hivatkozva követte el tettét. Az elítéltnek hét és fél évet kell letöltenie, ugyanis tavaly március 23-tól idén november 8-ig előzetes letartóztatásban volt, és ezt az időt beleszámítják büntetésébe. Chitaru ez utáni szabadlábra helyezését követően az államtitkár védelmet kért a kormányőrségtől családja és saját maga számára. A bűncselekmény elkövetése után az államtitkár két műtéten esett át, ugyanis megsérült a rekeszizma és az egyik bordája. /Kilenc év Chitarunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2007. december 14.
A Bukaresti Törvényszék csütörtökön január 10-ére halasztotta a döntést a Magyar Polgári Párt bejegyeztetéséről. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke szerint a halasztás az RMDSZ kérésének eredménye is lehet, amelyben a szövetség az MPP statútumának elemzését kérte. /Újra az RMDSZ a bűnbak? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2008. január 11.
Január 24-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséről szóló tárgyalást. „Sportszerűtlennek tartom, hogy egy másik párt bejegyzésének az akadályoztatására adják a fejüket, mert egy olyan idővel játszanak, ami egy választási évben nagyon fontos” – hangsúlyozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. /Mihály László: Még nem lett párt az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Szász Jenő szerint a bíró mindössze a bejegyzendő párt megnevezésére kért magyarázatot, a román megnevezés mellett ugyanis hivatalosan bejegyzendő névként a Magyar Polgári Párt is szerepel az aktákban. „Az ügyvédeink az anyanyelv szabad használatának jogával, illetve azzal érveltek, hogy amit nem tilt, vagy nem szabályoz a törvény, azt szabad” – fejtette ki Szász. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a jobboldali alakulatoknak még jóval az önkormányzati választások előtt meg kell kezdeni a tárgyalást az RMDSZ-szel. A parlamenti választásokon való együttműködést elképzelhetetlennek tartja, mert ez veszélyeztetné a magyar képviseletet. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy számukra nem prioritás az ellenzékkel való tárgyalás elkezdése. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Pártbejegyzés: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./
2008. január 18.
Elégedetlen a Magyar Polgári Párt bejegyzése körüli hercehurcával a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), ezért kész akár táblákkal, transzparensekkel is a Bukaresti Törvényszék épülete elé vonulni, ha január 24-én nem lesz érdemi tárgyalás a pártbejegyzésre vonatkozóan. Mint ismeretes, az MPSZ párttá való alakításának kérelmét tavaly december 13-án tárgyalta először a törvényszék, akkor azonban procedurális okok miatt elhalasztották a döntést. Január 10-én ugyanez ismétlődött meg, akkor amiatt, mert a Demokratikus Szolidaritás Pártja nevű szervezet „közbelépett”, és a perrendtartás szerint kérelmüket figyelembe kellett venni. Szász Jenő MPSZ-elnök egyetért az MPSZ tagszervezeteinek elégedetlenségével, de kivárná a január 24-i tárgyalás eredményét. /Mihály László: Tüntetésre készül az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2008. január 25.
Január 29-én hoz ítéletet a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmének ügyében, miután január 24-én – kétszeri halasztás után – érdemben is tárgyalta a kérést. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke tájékoztatott: a tárgyalás során a törvényszék elfogadta a bejegyzendő párt statútumát, programját, székhelyét, az aláírásokat, valamint a párt bejegyzéséhez szükséges más okiratokat. Az ügyész azt kifogásolta, hogy az MPP a román megnevezésen túl az alakulat magyar nevét is használni kívánja. /L. I. : MPP: egy lépésre a bejegyzéstől. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2008. január 30.
Január 29-én jóváhagyta a bukaresti törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzési kérelmét. Öt napon belül fellebbezni lehet. A bíró, bár korábban kifogásokat fogalmazott meg a párt nevében szereplő magyar megnevezés ellen, most ellenvetés nélkül hirdette ki az ítéletet. A pártot a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) alapította. Az MPP 18 megyéből és Bukarestből közel 27 000 támogató aláírást szerzett. „Az MPP bejegyzésével valósággá vált a romániai magyarság számára a politikai pluralizmus. Ez a döntés megteremti az ehhez szükséges jogi és intézményesített keretet, valamint alternatívát jelent az RMDSZ eddigi monopol helyzetével szemben. Most már biztosított mind a helyhatósági, mind az általános választások szabadsága”, közölte Szász Jenő, az MPP elnöke, majd hozzátette: „Jelenleg arra várok, hogy Markó Béla gratuláljon. ”A Magyar Polgári Párt (MPP) elnevezése kétnyelvű: román és magyar. A politikai alakulat legfontosabb célkitűzése Székelyföld autonómiájának kivívása lesz. Az MPP Erdélyben 12 területi szervezettel rendelkezik, de a vezetők további új szervezetek létrehozását kezdeményezik Erdély magyarok lakta településein. Markó Béla – gratuláció helyett – kijelentette: „nehézkes” lesz az együttműködés az MPP-vel, amennyiben ez a politikai alakulat az RMDSZ alternatívájaként jött létre. „Örülök, hogy bejegyezték az MPP-t, számítottam is erre”, nyilatkozta Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. „Úgy néz ki, hogy az MPP olyan kiegyensúlyozott képviseletet biztosít, amelynek keretében a magyar közösség tagjai megtalálják azt az opciót, amely nem volt lehetséges az RMDSZ-en belül”, hangsúlyozta Toró. Arra a kérdésre, hogy átiratkozik-e az MPP-be, Toró T. Tibor a következőket válaszolta: „Mandátumom végéig a bánsági magyarság érdekeit képviselem. Most nem tudok határozott igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Én abban a politikai értékrendben hiszek, amit Tőkés László jelenített meg a legtisztábban. Amennyiben az MPP átveszi ezt az értékrendet, jó viszonyom lesz ezzel a párttal”, mondta a képviselő. „Kíváncsian várom, hogy mit akar az MPP”, nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki szerint az RMDSZ-en belül több platform kapott helyet, ezért nem volt feltétlenül szükséges az új párt bejegyzése. /Nagy-Hintós Diana: Bejegyezték az MPP-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ Bejegyezték az MPP-t, Szász Jenőék pártját. „A párt bejegyzéséhez szükséges aláírások gyűjtése jövő hónapban elkezdődik, várhatóan őszre sikerül a bejegyzést lebonyolítani” – mondta még 2005 januárjában Szász Jenő, az akkor még Magyar Polgári Szövetség elnöke. /Mihály László: Bejegyezték az MPP-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2008. február 5.
Nem kapta meg a törvényszéknek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséről szóló ítéletét sem Szász Jenő elnök, sem Doru Costea ügyvéd. Az MPP bejegyzését január 29-én hagyta jóvá a Bukaresti Törvényszék. = Kovács Csaba: Bírói indoklásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2008. február 9.
Február 8-án a bukaresti törvényszéken bejegyezték a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), amely a Demokrata Párt és a Liberális-Demokrata Párt összevonásából keletkezett. Az új párt nagy részt átvette a demokraták statútumát. A PD-L belső választásaira 2009-ben kerül sor, legkésőbb hat hónappal az elnöki választások megtartása után. Addig két Állandó Országos Büró vezeti a politikai alakulatot. /Bejegyezték a PD-L-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 13.
Megkapta a Magyar Polgári Párt a bukaresti bíróság döntését a párt bejegyzéséről, de a döntés nem tekinthető véglegesnek, mert megfellebbezte a Demokratikus Szolidaritás Pártja (DSZP). Január 10-én a DSZP beadványa miatt halasztotta a tárgyalást a bíróság, a bélyegilleték kifizetésére szólították fel az alakulatot. Mivel ezt nem tette meg, a január 29-i tárgyaláson nem vették figyelembe kifogásait, ám utólag kiderült, a bélyegilleték törlesztésének elmulasztása esetén is érdemben tárgyalni kellett volna felvetéseiket, így jogos a fellebbezés. A DSZP fellebbezése ugyan formai, de a Legfelsőbb Bíróságnak tárgyalnia kell az ügyet, hogy az MPP elnyerje a bejegyzést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke bízik benne, hogy hamarosan napirendre tűzik a fellebbezés tárgyalását, mert ha március 25-ig nem születik végleges döntés, nem indulhatnak a választásokon. Victor Roncea, a Ziua lap újságírója is nyilvánosságra hozta, hogy megtámadta az új magyar párt létrehozatalát, ám Gazda szerint ezt nem kell komolyan venni. /Farkas Réka: Megfellebbezték az MPP bejegyzését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2008. március 14.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az RMDSZ mocskos kampányt folytat az MPP ellen, az RMDSZ megbízottjai több személyt felkerestek a Kárpátokon túli megyékben, akiket anyagi juttatás fejében megpróbáltak meggyőzni, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést az ügyészségen, amelyben azt nyilatkozzák: az alakulat beleegyezésük nélkül használta fel személyi adataikat. A politikus úgy tudja, a rivális politikai szervezet előre megszerkesztett formanyomtatványokat bocsátott az MPP Neamt és Galac megyei, valamint bukaresti támogatóinak rendelkezésére, az akciót pedig Fekete Emőke, az RMDSZ államtanácsosi rangú jogásza irányítja. „Hangfelvétel megvásárlására kaptam ajánlatot, amely bizonyítja, hogy Fekete Emőke utasításokat adott az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Erkölcsi okokból visszautasítottam a vásárt, mert nem kívánok leereszkedni az RMDSZ mocskos módszereinek színvonalára” – nyilatkozta Szász. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította az MPP-elnök vádjait. Fekete Emőke államtanácsos azt nyilatkozta, értetlenül szemléli Szász állítását. „Mi kizárólag korrekt eszközökkel ütköztetjük elképzelésünket az MPP-ével” – mondotta az RMDSZ-tisztviselő. Fekete Emőke a bukaresti törvényszékhez fordult az MPP bejegyzési dossziéjának tanulmányozása végett. Elismerte: a dosszié áttanulmányozásakor betekintést nyert az MPP-támogatók aláírását tartalmazó ívekbe is. /R. Sz. : Manipulált aláírók? = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Az RMDSZ-t vádolja Szász Jenő MPP-elnök amiatt, hogy az MPP bejegyzése húzódik. Szerinte az RMDSZ nyomást gyakorol MPP-listákat aláíró személyekre: ne ismerjék el aláírásuk hitelességét. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította Szász vádjait, mondván: „az MPP bejegyzése nem az RMDSZ dolga”. „Szász alighanem valami disznóságot művelt, és most az RMDSZ-re keni” – tette hozzá. /Az RMDSZ-t támadja Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2008. március 15.
Korábban alapfokon a bukaresti törvényszék az MPP számára kedvező döntést hozott. Az ítélet ellen azonban fellebbezett az ügyész, és több magánszemély, ami elodázhatta volna a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett MPP bejegyzését. A március 14-i tárgyaláson jogerősen engedélyezték az MPP bejegyzését. Előtte az ügyész azt kifogásolta, hogy a párt hivatalos neve magyarul is szerepel a szervezetalapító iratokban. Emellett azt állította, hogy a bejegyzéshez szükséges 25 ezer támogató aláíró névsorában több olyan személy szerepel, akiknek a nevét tudtuk nélkül használták fel az aláírásgyűjtők. Az MPP ügyvédje szerint megalapozatlanok az ügyész állításai, ugyanis alapfokon a bíróság megállapította, hogy az aláírások rendben vannak. Szász Jenő, az MPP elnöke a romániai magyarság demokratikus berendezkedésének első napjának tartja március 14-ét. Örül, hogy megteremtették a választás szabadságát a romániai magyarok számára. Rámutatott: nem csak Székelyföldön, hanem Erdély más régióiban is indítanak polgármester-, illetve községi, városi és megyei tanácsosjelölteket. /Borbély Tamás: Indulhat a választáson a Magyar Polgári Párt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2008. március 18.
Sem a Magyar Polgári Párt (MPP), sem az RMDSZ bírósági bejegyzési dossziéja nem tartalmaz olyan dokumentumot, amely célként rögzítené a magyar közösség kulturális autonómiája, illetve a Székelyföld területi autonómiája megvalósítását. A dossziékat a Krónika munkatársa tanulmányozta át a Bukaresti Törvényszéken, illetve a Bukaresti 2. Kerületi Bíróságon. A bírósági dosszié iránt érdeklődött az RMDSZ-es Fekete Emőke államtanácsos is. Az RMDSZ megbízásából érdeklődő jogász az aláírók listáját is áttanulmányozhatta. E lista alapján közölt ankétot a Ziua című napilap, a Krónika újságírója azonban nem tanulmányozhatja az aláírásokat. Az MPP székhelye Székelyudvarhelyen van. Nem lehet a párt tagja, aki egykor tisztként vagy ügynökként a Szekuritáté szolgálatában állt. A párt legfőbb országos döntéshozó szerve az országos tanács, amely négyévenként ülésezik. A Magyar Polgári Párt elnökségét az elnök, az ügyvezető elnök és öt alelnök alkotja. Az alapszabály szerint az MPP „Képviseli a nemzeti érdekeket és értékeket, a politikai pluralizmust, küzd az állam függetlenségének, egységének és nemzeti szuverenitásának a tiszteletben tartásáért, területi egységéért, a jogállamiságért és az alkotmányos demokráciáért”. A magyar szót mind az alapszabály, mind a program csak a párt nevében tartalmazza. Az RMDSZ bejegyzési dossziéja vaskos, súlya biztosan meghaladja a három kilót. Ebben gyűjtötték össze a szövetség dokumentumait a még írógéppel írt 1989-es alapító okirattól a 2007-es aradi kongresszuson elfogadott alapszabályig. A szövetséget egykor civil szervezetként jegyezték be, ezért nem szerepel a pártok jegyzékében. A dossziéban nincsenek az autonómiaigényt megfogalmazó programpontok. Az RMDSZ pártszerű működése és civil szervezeti bejegyzése közötti ellentmondást a bíróság is érzékelte. Ezért 2007. május 16-án elutasította a tavalyi aradi kongresszus alapszabály-módosításainak beiktatását. A döntés indoklásában az szerepel, hogy a szövetség pártstruktúrát próbál a civil szervezetek működését szabályozó 2000/26-os kormányrendelet alapján bejegyeztetni. Az aradi alapszabályt a szövetség csak azt követően tudta érvénybe léptetni, hogy a másodfokon eljáró törvényszék 2007. szeptemberében számára kedvező döntést hozott. /Gazda Árpád: Célok belső használatra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./
2008. április 7.
Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2008. április 9.
Az ötvenes évek elején állandóan a sikeres kollektivizálásáról, az élmunkásokról kellett írni. A sajtó egy szót sem írt a bukaresti törvényszék 1950. augusztus eleji ítéleteiről, melyekben Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspököt életfogytiglani börtönre ítélték. Csoportos koncepciós pert kreáltak, belekeverve Korparich Ede Hangya elnököt, Lakatos István szociáldemokrata képviselőt, a Szövetség szövetkezeti központ elnökét, dr. Szász Pált, az EMGE utolsó választott elnökét, akit tíz évre, míg Kurkó Gyárfás MNSZ elnököt huszonöt évre ítélték. Belekeverték az ügybe Teleki Ádám grófot, a baloldali szimpatizáns agrárpolitikust, Venczel Józsefet, a Bolyai Egyetem statisztika professzorát, Bodor Bertalan bankigazgatót. Az ítéletekről pontosan nem tudott senki semmit, csak mendemondák kerültek ki, pl. Kurkóról, aki tiltakozásul, felháborodva, ráborította az asztalt a bíróság elnökére. Az EMGE éléről a Magyar Népi Szövetség távolította el Szász Pált, és ekkor vette át a vezetést Vass Márton, Antal Dániellel együtt. Szász Pál 1945 után az erdélyi kisgazdaságok jövőjéről tartott előadást, és azt fejtette ki, hogy az olyan nagyüzemi gazdaságok, mint a kolhozok, Erdélyben nem válhatnak be, mert nem alakíthatóak ki olyan nagytáblás üzemformák, melyeket mezőgazdasági nagygépekkel gazdaságosan lehet művelni. Tamási Áron hazahívását Kurkó Gyárfás helyeselte és támogatta, pedig tudta, hogy Nagy István tüzet fújt az „áruló” Tamási ellen. Mert akkor az volt az erdélyi baloldal véleménye, hogy Tamási elárulta az 1937-es Vásárhelyi Találkozó eszméit. A később időben, ahányszor Kurkó sorsa szóba került, Sütő András mindig megjegyezte: „támogatta, hogy Erdélyt Romániához csatolják, a román állam hálából ezért becsukta. ” Kurkóék és Márton Áron sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket, mert hivatalosan nem jelent meg a perükről semmi. Az emlékeit közlő Katona Szabó István erre is kitért. Marosfőn nyaralt 1950-ben, ahol szóba hozták a kérdést, miért tartóztatták le őket, és Bányai László kommunista vezető fia, Bányai Péter, aki éppen ott nyaralt, kategorikusan felelte: a Rajkkal való kapcsolatuk miatt. A Bányai-fióka alig tízéves lehetett, biztosan az apjától hallotta ezt a véleményt. Katona Szabó István ezután figyelmesen kereste a Rajk-perről megjelent kék könyvben, de Rajknak semmilyen erdélyi vonatkozását nem találta a részletes periratban. Arról sem írtak az újságok, hogy a szerzeteseket deportálták, de csak a katolikusokat, mert az ortodox kolostorokban a nagyszakállú szerzetesek zavartalanul élték életüket. A sajtó foglalkozott a nagy „Vatikáni-kémperrel”, melynek során még szabadlábon lévő katolikus püspököket ítéltek el. Az sem kapott publicitást, hogy a Bolyai Tudományegyetemből kiszakították a jog és közgazdasági kart. A jogi kar kétnyelvű tagozatúvá vált, azután pár év múlva megszűnt. Ez volt az első kísérlet az önálló Bolyai Egyetem felszámolására. /Katona Szabó István: A felszámolások folytatódnak. Részlet A nagy hazugságok kora című önéletírásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2008. december 11.
A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
2009. február 26.
A bukaresti törvényszék 1999. február 15-én meghozott ítéletében arra kötelezte az Agache-per elítéltjeit, Filip Orbán Daniella Kamillát, Paizs Ottót, Héjja Dezsőt, Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost, hogy fizessenek ki egyenként 1000 lej temetkezési költséget, valamint 5000 lejt a néhai őrnagy özvegyének és négy gyermekének. A fejenként követelt összeg 2003-ban az akkori árfolyamon 2098 euró volt. 2003 novemberében a bukaresti törvényszék arra kérte a magyar államot, hogy ismerje el az általuk hozott ítéletet, és hajtsa végre azt saját területén. Magyarországon 2008-ban helyt adtak az Agache család kérésének. Filip Orbán fellebbezett, arra hivatkozott, hogy öt év volt az elévülési idő, és kilenc év után kérték a kényszervégrehajtást. 2008 novemberében Agache dokumentumokkal igazolta, hogy az ügy nem évült el. A bíróság február 9-én kiadta végleges végzését az Agache család által követelt összeg behajtásáról. /Iochom István: Kényszervégrehajtás Budapesten (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./
2009. március 2.
800 ezer euró kártérítést kap a román államtól Réman Domokos, a Mezőgazdasági Minisztérium volt államtitkára, egy bebizonyítatlan korrupciós vád miatt. Réman peres úton nyerte a kártérítést, azok után, hogy két hónapi letartóztatás és háromévi nyomozás után bebizonyosodott az ártatlansága. A bukaresti törvényszék 2008 novemberében ítélkezett Réman javára, ezt a Pénzügyminisztérium sikertelenül fellebbezte meg. Rémant 2004-ben tartóztatták le, állítólagos 180 ezer dollárnyi kenőpénz elfogadása miatt. Három év múlva a Korrupcióellenes Ügyészég lezárta a dossziét bizonyítékok hiányában, és Réman beperelte az államot. Réman Domokos, aki ma igazgató a Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalban, elmondta, hogy letartóztatása és ügyének a sajtó elé való tárása politikai és tanári karrierjét törték derékba, felesége a letartóztatása hírére egy spontán abortusz miatt elveszítette gyerekét, ráadásul munkát kellett keresnie, hogy ügyvédeit fizetni tudja. /800 ezer euró kártérítést kap a korrupcióval megvádolt Rémán Domokos. = Erdély.ma, márc. 1./
2009. április 9.
Tőkés András, a Magyar Polgári Párt alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, nem a pártot, hanem a párt elnökét kell megreformálni. Bírálta a nemrégiben lezajlott kongresszuson történteket, továbbá azt, hogy a párt nem fogadta el az európai parlamenti választási listán nekik felkínált negyedik helyet. Tőkés András találkozott Szász Jenő elnökkel, de nem tudták egymást meggyőzni, arról, hogy a szavazás szabályos volt. A kongresszuson ugyanis, nem csak a 144 küldött, hanem további 285 résztvevő is szavazott. Tőkés András alelnök elmondta, hogy a kongresszus ügyét április 15-én nyújtják be a bukaresti bíróságra. /Mezey Sarolta: Nem az MPP-t, az elnökét kell „megreformálni” = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
2009. május 9.
Június 5-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék azt a tárgyalást, melyen ítéletet kell mondania az MPP március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszusán meghozott határozatok törvényességéről. A Bihar megyei szervezet 32 küldött nevében adott be ,,beavatkozási kérelmet”. A bihariak szerint egy újabb, immár törvényes kongresszus megszervezése lenne a megoldás. Szász Jenő fenntartja álláspontját: az alapszabályzat szerint, törvényesen zajlott az OT ülése, jogszerűek a meghozott határozatok. /Farkas Réka: Halasztottak az MPP-perben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2009. június 19.
A bukaresti törvényszék úgy döntött, George Becali továbbra sem hagyhatja el a fővárost. Ez azt jelenti, hogy Becali nem fogja tudni személyesen átvenni Brüsszelben európai parlamenti mandátumát. Becalit, a Steaua futballklub tulajdonosát április 3-án tartóztatták le, majd ezt a település elhagyásának tilalmára könnyítették. A vád szerint Becali és személyi testőrei megfosztották szabadságuktól azt a három személyt, akik év elején megpróbálták ellopni az üzletember luxusautóját. /Becali nem utazhat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./
2009. június 27.
Kiutazhat Romániából Gigi Becali európai parlamenti képviselő, miután az illetékes bukaresti bíróság úgy határozott, hogy az ügyészségi eljárás alatt álló üzletember elhagyhatja az országot. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben június 7-én európai parlamenti képviselői mandátumot nyert Becali azért kérte az utazási korlátozás feloldását, hogy Brüsszelben átvehesse EP-képviselői mandátumát. /Brüsszelbe utazhat Gigi Becali. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2009. augusztus 24.
Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./
